Pénzügyi, gazdasági, gazdálkodási fogalmak

1. Jövedelem
2. Adó
3. Háztartási napló
4. Pénzügyi tudatosság
5. Bankszámla
6. Modern fizetési eszközök
7. Biztosítás
8. Tudatos vásárló
9. Pénzügyi ragadozók
10. Befektetések
11. Kamat
12. Infláció
13. Gazdasági körforgás
14. Vállalkozás
15. Fenntarthatóság
16. Öngondoskodás

1. Jövedelem

Fogalom meghatározás:

Általában bármely forrásból származó bevételt, amely az elvégzett munkáért vagy szolgáltatásért jár, jövedelemnek nevezünk. A háztartásokban a legfőbb jövedelemforrás a munkavégzésből származik, amelyért munkabért kap a munkavállaló. A jövedelem érkezhet pénz vagy természetbeni juttatás formájában. Természetbeni juttatás például az iskolakezdési támogatás, az egészségpénztári hozzájárulás, az utazási bérlet stb.

Megkülönböztethetünk rendszeres és egyszeri, rendkívüli jövedelemforrásokat. Rendszeres jövedelem származhat a munkabéren kívül más forrásokból is, például saját vállalkozásból, ingatlan-bérbeadásból származó bevételből, vagy befektetett tőke utáni hozamból. További jövedelemforrás lehet valamilyen egyszeri, rendkívüli bevétel. Ilyen például az örökség vagy a lottónyeremény.

Alkalmazotti munkaviszony esetében – tehát, ha nem vagy vállalkozó –, a munkáltató a bruttó béredre vonatkozóan köt munkaszerződést. A bruttó bérből az adók és a járulékok levonásra kerülnek, még mielőtt a nettó bér megérkezne a bankszámlára. Ebben az esetben a nettó bért tekinthetjük rendszeres jövedelemnek. Hitelfelvételkor is ezt a jövedelmet veszik figyelembe, hiszen a nettó jövedelem szerint lehet eldönteni, hogy mennyire vagyunk fizetőképesek. Nettó jövedelemnek nevezzük tehát azt a jövedelmet, amelyet a munkavállaló kézhez kap az adók és járulékok levonása után.

A személyi jövedelemadót mindenkinek - kivéve azokat, akik személyi jövedelemadó mentességet élveznek - meg kell fizetnie nemcsak bérjövedelme, hanem egyéb jövedelmei után is. Az adó alapjául az úgynevezett éves összevont jövedelem szolgál. Vannak továbbá még elkülönülten adózó jövedelmek is, amelyeknek az értéke nem számít bele az összevont jövedelembe, adót azonban kell utánuk fizetni. Ilyenek például a kamatjövedelmek, vagy a tartós befektetésekből származó jövedelmek.

A munkabér mellett a legismertebb jövedelemforrások a tőkejövedelem és a társadalmi jövedelem. A tőkejövedelem (vagyon) az egyén megtakarításaihoz tartozó bevételt, vagyis a megtakarítás, befektetés után járó hozamot jelenti. Társadalmi jövedelemnek pedig azt nevezzük, amikor az állam ad pénzbeli hozzájárulást a személyeknek, háztartásoknak bizonyos feltételeket figyelembe véve. Ilyen például a családi pótlék, a nyugdíj vagy az álláskeresési járadék.

Példa:

Endre egy ügyvédi irodában dolgozik irodavezetőként. Minden hónap 10. napján megérkezik a bankszámlájára a nettó fizetése, amit a munkáltatója sport utalvánnyal egészít ki (természetbeni juttatás). Mivel 2 iskoláskorú gyermeke is van, rendszeres jövedelemnek tekinthető még az iskoláztatási ellátás összege, amelyet minden hónapban megkap állami támogatás formájában. Ebben a hónapban járt le az egy évre lekötött bankbetéte – az ebből származó kamatot felvette, amely most egyszeri jövedelemnek tekinthető.

2. Adó

Fogalom meghatározás:

Az adózás a közterhek viselésének legismertebb formája. Lényege, hogy egy ország gazdaságának főbb szereplői országuk fenntartásának, fejlődésének, védelmének és egyéb ügyeinek érdekében bevételeik egy részét befizetik az állam részére. Az állam ezért cserébe gondoskodik ezen ügyek intézéséről, amelyeket túlnyomó részben a befolyó adóbevételekből fedez. Fontos tudni, hogy az adózás nem önkéntességen alapul, azaz nem dönthetjük el, hogy akarunk-e adózni vagy sem. Az adózás kötelező dolog. Abban az esetben, ha olyan tevékenységet folytatunk, amelyből rendszeres bevételre teszünk szert (pl. dolgozunk, kereskedünk stb.), a bevételünk egy részét adó formájában be kell fizetnünk az államkasszába. Ha munkánkért bért fizetnek nekünk, a bér egy részét különböző adófajták formájában kell majd kifizetnie annak a munkáltatónak, akinek dolgozunk. Tehát amikor munkába állunk valahol, fontos, hogy mindig tisztában legyünk azzal, hogy mennyi is lesz a bruttó (adózás előtti), illetve a nettó (adózás utáni, azaz kézhez kapott) fizetésünk összege. Összességében tehát az adózás a gazdaságunk egy fontos mozgatórugója, hiánya egy ország működését veszélyezteti.

Amikor adót fizetünk, nem egy összegben tesszük, hanem különböző adófajták formájában. Azért születtek egymástól eltérő adófajták, mert az állam ezeket a pénzeket más-más célokra használja fel, illetve az egyes adófajták elnevezésével (pl. társasági adó) egyúttal tájékoztatást is nyújt arról, hogy hova kerülnek adóforintjaink. Az adókat fajtájuk szerint két nagyobb csoportba sorolják a szakemberek. Az egyik fő csoportba a természetes személyek (ezek volnánk mi, állampolgárok), míg a másikba az úgynevezett jogi személyek (pl. cégek, vállalkozások, közintézmények) adója tartozik. Mindkét fő csoport más-más formában teljesíti adókötelezettségeit. Magyarországon még uniós szinten is nagyon magas a különféle adófajták száma. Több, mint 50 különböző adót fizetünk a magyar állam kasszájába. Ezek közül kiemelkedik a személyi jövedelemadó, amelyet mi, állampolgárok fizetünk, valamint a társasági adó, amit pedig a cégek éves nyereségük után fizetnek be az államkasszába. A magyar állam számára azonban legnagyobb bevételt a termékekhez kapcsolódó áfa, azaz általános forgalmi adó jelenti, ami szinte minden egyes termék vagy szolgáltatás árában megtalálható. Azonban nem csak a magyar állam, hanem a helyi önkormányzatok is szednek be adót. Esetükben a legismertebb adónem az iparűzési adó, amelyet a vállalkozások fizetnek annak az önkormányzatnak, ahol az adott cég működik. Összességében elmondható, a több tucat adónem gyakorlatilag a gazdaság minden területére kiterjed, ahol bármilyen formában bevétel keletkezhet. Az adók beszedéséről pedig a NAV, azaz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal gondoskodik.

Az adókedvezmény azt jelenti, hogy bizonyos esetekben a megállapított adó mértéke helyett kevesebb adót kell fizetnünk. A kedvezmények köre elég széles, így nem csak mi, magyar állampolgárok, hanem akár cégek, intézmények vagy civil szervezetek is részesülhetnek adókedvezményekben. A kedvezményt általában akkor biztosítja az adóhivatal, ha teljesülnek bizonyos feltételek. Talán a legismertebb az adókedvezmények közül a családi adókedvezmény, amelyet minden szülő igénybe vehet gyermekei után. A kedvezmény mértéke attól függ, hogy a családban hány gyermek van. Minél több a gyerekek száma, annál magasabb kedvezményt vehet igénybe a szülő, azaz a havi munkabéréből annál kevesebb adót kell majd befizetnie a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV). De adókedvezményt vehetnek igénybe a sok embert foglalkoztató nagyvállalatok is, illetve szintén kedvezmény jár azon cégeknek is, akik fogyatékkal élőket vagy épp nyugdíjasokat alkalmaznak egy adott munkakör ellátására. A kedvezmények köre kiterjed a betegségekre is, hiszen az adóalapot csökkenti, ha esetleg súlyos betegségben szenved az adózó. A fentiek mellett akár önállóan is kérhetünk kedvezményt az adóhivataltól (pl. magas fizetendő adó esetén részletfizetési lehetőség). Ilyen esetekben mindig a NAV ellenőrzi, hogy az adózó valóban jogosan kéri-e az adott kedvezményt, és ha igen, akkor engedélyezheti azt. Emellett érdemes azt tudni, hogy 2021 januárjától a 25 éven aluli személyek, akik jövedelemmel rendelkeznek (pl. munkaviszonyból származó jövedelem, azaz munkabér), a meghatározott feltételek mentén személyi jövedelemadó mentességet kapnak, azaz mentesülnek a személyi jövedelemadó megfizetése alól.

Az adóbevallás az, amikor az állam részére elszámolást készítünk az előző évben befolyó bevételeinkről. Az állam a bevallás alapján számítja ki az általunk befizetendő adó összegét. Az adóbevallást az esetek nagy részében nem mi, adózók készítjük el, hanem egy könyvelő vagy pedig – újabban – maga az adóhivatal végzi el a bevallást a megadott határidőre. A személyi jövedelemadó bevallás határideje általában minden évben május 20. Természetesen egy diáknak még nem kell adóbevallást készítenie, hiszen nem dolgozik, hanem tanul. Azonban amikor valaki bevételre tesz szert munkavállalásból, minden évben adóbevallást kell készítenie. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal mindenkiről tudja, hogy mennyi bevétele volt egy évben, mivel amikor elkezdünk dolgozni valahol, a munkahelyünk bejelent minket, így tudható lesz mennyi a havi fizetésünk. Ebből az adóhivatal pedig már ki tudja számolni, hogy mennyi lesz a várható adónk. Hasonlóan működik a bevallás készítése a cégek, vállalkozások esetében is, azzal a különbséggel, hogy ők az általuk kiadott számlák alapján fizetik majd be az éves adójukat. Fontos megemlíteni, hogy a be nem adott vagy az elkésett adóbevallás jobb esetben figyelmeztetést, rosszabb esetben akár súlyos pénzbüntetést vonhat maga után. Abban az esetben, ha valaki szándékosan téves, hamis adatokat ad meg bevalláskor vagy csalni próbál, már bűncselekményről beszélhetünk. Ez utóbbi szinte minden esetben börtönbüntetést von maga után.

Az adótudatosság azt jelenti, hogy képesek vagyunk megérteni azt, hogy az adózás országunk minden felnőtt polgára számára fontos és kötelező, mert ez mindannyiunk közös érdeke. Az adótudatos ember tisztában van azzal, hogy az adójából keletkező pénz (adóbevétel) minden fillérje közös pénzünk, közös vagyonunk. Az államot vezető kormányzatnak pedig az egyik, ha nem a legfontosabb feladata, hogy ezeket a bevételeket az ország fenntartására, fejlődésére és az országunk tulajdonát képező intézmények (pl. iskolák, kórházak, rendőrség, vasút stb.) működtetésére és védelmére költse.

Példa:

Huba új munkahelye egy áruház, ahol árufeltöltőként fog dolgozni. Bruttó 2300 Ft-os órabérrel vették fel, ez azt jelenti, hogy óránként 1550 Ft-ot fog kézhez kapni. A kettő összeg közti különbség az, amit az adóként az állam felé befizet.

3. Háztartási napló

Fogalom meghatározás:

A háztartási napló a megvalósult bevételeink és kiadásaink vezetésére szolgáló elszámolás, amely vezethető papíralapon és elektronikusan is. Bevételnek nevezzük azokat a pénzösszegeket, amelyekhez hozzájutunk. Ilyen például a fizetés, a zsebpénz, a nyugdíj stb. Kiadásnak pedig azokat a pénzösszegeket nevezzük, amelyeket elköltünk valamire. Lehet ez többek között a rezsi, az élelmiszer vagy a közlekedés kiadásai is. A kiadásaink a szükségleteink mentén szerveződnek, a szükségleteink befolyásolják, hogy mi kerül a bevásárlókosarunkba vagy milyen szolgáltatást veszünk igénybe. Ahhoz, hogy tudatosítsuk, hogy mire van valóban szükségünk, amikor vásárolni megyünk, érdemes bevásárlólistát készítenünk. Így biztos, hogy nem felejtünk el semmi olyat, amit mindenképp meg szerettünk volna venni, és leginkább nem vásárolunk olyan termékeket, amelyekre nincs szükségünk. Rendkívül hasznos dolog a háztartási napló vezetése, hiszen segítségével a család/egyén pontosan látja a bevételeit és kiadásait, azt, hogy mikor, mire és mennyit költött.

Példa:

Brigi a telefonját nemcsak telefonálásra és böngészésre használja, hanem a megvalósult kiadásai és bevételei vezetésére is. Szüleitől kapott zsebpénzének, a diákmunkája után kapott fizetésének összegét, valamint vásárlásait minden alkalommal bevezeti egy telefonos alkalmazásba. Hónap végén áttekinti, mennyi pénzhez jutott és abból mennyit költött el.

4. Pénzügyi tudatosság

Fogalom meghatározás:

A pénzügyi tudatosság egy olyan tulajdonság, amelynek segítségével képesek vagyunk a pénzügyi szempontból történő mérlegelésre és a pénzügyi tervezésre. A pénzügyi tervezés célja, hogy bevételeink figyelembevételével kiadásaink kiszámíthatóvá váljanak.

A tudatos pénzügyi gondolkodás lényege pedig nem más, mint hogy minden helyzetben a legjobb döntés szülessen. A pénzügyi tudatosság ezért hosszú távon segít minket saját és családunk anyagi biztonságának megteremtésében. Ennek fő eleme a megtakarítás képzése, ami a bevétel és a fogyasztásra fordított összeg (kiadás) különbségét jelenti. Növelése érdekében érdemes megfogadni különböző pénzkezelési javaslatokat. A pénzkezelés az a módszer, ahogyan az emberek a pénzügyeiket intézik. Van, aki nagyon sokat költ, sosincs félretett pénze. Van, aki sokat spórol, és nagyon nehezen adja ki a kezéből, valaki pedig befekteti a félretett pénzét stb. Hasznos pénzkezelési javaslat lehet például a tudatos vásárlás.

A tudatos vásárló vásárlás előtt tájékozódik az árakról, a megvásárolandó termékek vagy szolgáltatások minőségéről, a kapcsolódó szolgáltatásokról. Ezek figyelembevételével a számára legjobb ajánlatot választja ki. A tudatos vásárló tisztában van azzal, hogy vannak fogyasztói jogai, és él is velük.

Példa:

Klári mama nemrég nyugdíjba vonult, és időskorában is pénzügyileg tudatos maradt. Sok mindent megtermel saját kertjében, így a bevásárláson rengeteget spórol. Ebből a pénzéből pedig tudja támogatni unokáit, akik így mindig kapnak plusz zsebpénzt a nagyitól.

5. Bankszámla

Fogalom meghatározás:

A bankszámlanyitás a bankok alapvető feladata közé tartozik, tehát az egyik leggyakoribb banki szolgáltatás. Ebben az esetben a bank az ügyféllel szerződést köt, amely alapján egy egyedi számlaszámmal rendelkező számlát nyit az ügyfél részére. Ennek során az ügyfél olyan napi használatra alkalmas számlát kap, amelynek segítségével banki szolgáltatásokat vehet igénybe (pl. átutalás). A bank nyilvántartja az ügyfél számlájára érkező összegeket, emellett kifizetéseket és átutalásokat teljesít. Bankszámla tekintetében több típust különböztethetünk meg. Ilyen például a folyószámla, a hitelszámla, a megtakarítási számla, vagy a letéti számla. Bankszámla nyitásakor lehetőségünk van arra is, hogy bankkártyát vagy internetbanki szolgáltatást igényeljünk. A bankkártya egy olyan készpénzt helyettesítő fizetési eszköz, amelynek segítségével például fizethetünk vásárlásaink során, vagy ha szükségünk van rá, akár pénzt is vehetünk fel. Internetbank esetében olyan banki szolgáltatásról van szó, amelyre külön szerződést kell kötni, továbbá internetelérésre is szükségünk lesz. Általában egy ingyenes szolgáltatásról van szó, amelynek segítségével könnyedén, szinte bárhonnan és bármikor hozzáférünk a bankszámlánkhoz. Bizonyos bankszámlatípusoknál nem feltétlenül szükséges rendelkeznünk bankkártyával (pl. megtakarítási számla esetén). Az úgynevezett prepaid kártya – amely egy előre meghatározott összeggel feltölthető bankkártya – pedig bankszámla nélkül is igényelhető.

Példa:

Lilla 16 éves és úgy gondolja, hogy sokkal könnyebb lenne, ha nem kellene mindenhová készpénzzel mennie, ezért megkéri a szüleit, hogy nyissanak neki egy bankszámlát.

6. Modern fizetési eszközök

Fogalom meghatározás:

A modern fizetési eszközök használatával szinte készpénzmentesen élhetjük a hétköznapjainkat. Rövid időn belül az is előfordulhat, hogy megszűnik a papír- és a fémpénz. A bankkártyák, a webkártyák, a manapság egyre népszerűbb virtuális tárcák, a kriptopénzek, az elektronikus banki átutalások, a mobiltelefonok és az okostelefonos alkalmazások segítségével elvégezhető tranzakciók mind hozzátartoznak a modern fizetőeszközökhöz.

A bankkártya használata egyszerű, gyors és praktikus. Segítségével biztonságban tárolhatjuk a pénzünket, vásárolhatunk vele az elfogadóhelyeken és a hozzá tartozó bankszámláról utalhatunk is. Bankszámlánkhoz igényelhetünk webkártyát is, amelyet a legtöbb esetben megfogni nem tudunk, tehát leginkább virtuális kártya, hisz csak az internetbankunkban láthatjuk a számlaszámát és az egyenlegét is. Használata azoknak javasolt, akik online vásárolnak. Sokkal biztonságosabb, mintha a főszámlánkhoz tartozó bankkártyánk adatait adnánk meg, mert így kizárólag annyi pénzt tudnak levonni róla, amennyit mi a vásárlás előtt ráutaltunk.

A virtuális tárca bankkártyához kapcsolva és anélkül is működik, ahol előzetesen feltöltött egyenlegünket, vagy bankkártyánkat használhatjuk biztonságosan (pl. Google Pay, PayPal stb.) Banki átutalást intézhetünk a bankon, az internetbankon vagy akár a mobiltelefonon keresztül is, ha van bankszámlánk. Amennyiben még nem rendelkezel bankszámlával, akkor annak a banknak a fiókjába kell bemenned, ahol a fogadó fél, azaz a címzett a számláját vezeti. Ahhoz, hogy pénzt utalhass, meg kell adnod a címzett számlaszámát, majd ezután pénzt helyezhetsz el a számláján. A mobiltelefonos fizetés valójában bankkártyás fizetés, amelyhez szükségünk van olyan okostelefonra, amely rendelkezik az úgynevezett NFC technológiával. Ez teszi lehetővé, hogy két eszköz néhány centiméter távolságból kommunikálni tudjon egymással. Ezen felül szükség van még valamilyen mobiltárca alkalmazásra, amin keresztül a tranzakciókat le tudjuk bonyolítani.

A virtuális pénz nem más, mint közösségi pénz, amely egy nyilvántartási rendszerben létezik és az ott lévő tagok számára elérhető. A kriptopénzek a virtuális fizetőeszközök közé sorolhatók, hiszen nincs kézzelfogható fajtájuk. A kriptopénzekből több száz féle létezik. A leghíresebbek közé tartozik a bitcoin, a litecoin és az ethereum. A kriptopénzek függetlenek minden banktól és minden országtól. A tárolásukat általában digitális tárcákban szokták megoldani, ami telefonról és számítógépről is elérhető. A legtöbben inkább befektetésre használják a kriptopénzeket, mint hogy fizessenek vele, mert egy nagybevásárlást nem tudunk vele megoldani, hiszen kevés helyen fogadják el. Az árfolyamuk ezeknek a digitális pénzeknek nagyon gyakran változik, ezért a kockázatos befektetések közé tartoznak.

Példa:

Józsi anyukája, hogy időt és energiát spóroljon, a csekkeket nem a postán, hanem online, a csekken található QR-kód segítségével fizeti okostelefonján keresztül.

7. Biztosítás

Fogalom meghatározás:

A biztosítás olyan pénzügyi termék, amely kedvezőtlen váratlan esemény (pl. anyagi kár stb.) bekövetkezésekor nyújt pénzügyi kárpótlást, segítséget a biztosított számára. A biztosított a biztosítás díját meghatározott időközönként fizeti (pl. havonta, évente). Biztosítás szinte mindenre köthető. Az alábbi típusokkal találkozhatunk jellemzően a mindennapokban.

Egészségbiztosítás: Két típusa van. Az egyik típusa kötelezően fizetendő az államnak, hogy a közösség beteg tagjai ellátást kaphassanak. A másik pedig az ún. „szolgáltatás-finanszírozó”, amely során a felmerülő egészségügyi költségeket a biztosító társaság állja a rendszeres díjak befizetése mellett.

Lakásbiztosítás: Olyan vagyonbiztosítás, ahol a biztosító díj fizetése ellenében az adott szerződésben szereplő ingatlanban és az ott található vagyontárgyakban a jövőben véletlenszerűen bekövetkező károk helyreállítása céljából térítést fizet.

Utasbiztosítás: Ez a biztosítási típus kifejezetten utazások, kirándulások, nyaralások során nyújt védelmet az utasbiztosítást kötő biztosított számára.

Gépjármű biztosítás: A gépjárműben keletkezett, valamint annak használatához kapcsolódó károkra nyújtanak biztosítási fedezetet ezek a speciális pénzügyi termékek.

Példa:

Ákos tavaly Ausztriában síelt, amikor egy esést követően eltört a bokája. Mivel előrelátó volt, korábban kötött egy balesetbiztosítást. A biztosító így nemcsak a kórházi ellátás díját állta, hanem egy nagyobb kártérítési összeget is kifizetett Ákosnak a történtek után.

8. Tudatos vásárló

Fogalom meghatározás:

A tudatos vásárló döntése előtt tájékozódik a körülményekről, az árakról, a megvásárolandó termékek vagy szolgáltatások minőségéről. Ezek figyelembevételével a számára legjobb ajánlatot választja ki. Például a hétköznapi bevásárlást megelőzően az akciókat átnézve minden esetben megtervezi, hogy melyik üzletben fog vásárolni és bevásárlólistát is készít annak érdekében, hogy ne vegyen meg felesleges dolgokat.

A tudatosság a banki szolgáltatások kiválasztásakor, például bankszámla nyitásakor is kiemelten fontos. A tudatos vásárló a választáskor figyelembe veszi a számára releváns szempontokat – például, hogy mire szeretné használni a bankszámlát, jövedelme érkezik rá, vagy megtakarítási céllal nyitja meg -, valamint tájékozódik a lehetséges banki ajánlatokról és ezek összehasonlítása alapján hozza meg a számára legjobb döntést.

A tudatos vásárló tisztában van a jogaival és él is velük. Ismeri az alapvető fogyasztóvédelmi szabályokat, amelyek védik a fogyasztók biztonságát, pénztárcáját, biztosítják jogaik és érdekeik érvényesítését, valamint gondoskodnak a tájékoztatásról és arról, hogy a fogyasztók tisztában legyenek jogaikkal és lehetőségeikkel.

Akkor vagyunk tudatos vásárlók, ha etikailag és környezeti szempontból is tudatosak vagyunk. Fontos, hogy ne csak magunkra gondoljunk, hanem legyünk tekintettel másokra is, akik lehetnek akár most élő emberek vagy a jövő generációjához tartozók, állatok vagy növények. Olyan döntéseket kell hoznunk, amelyek nem csak számunkra kedvezőek, hanem a környezetünknek is.

Példa:

Anna nagymamája az akciókat figyelembe véve minden esetben megtervezi, hogy melyik üzletben fog vásárolni, valamint bevásárlólistát is készít. Ezzel is hozzásegíti magát ahhoz, hogy ne vegyen meg felesleges dolgokat. Így Anna nagymamája tudatosan intézi a vásárlásait.

9. Pénzügyi ragadozók

Fogalom meghatározás:

Pénzügyi ragadozóként említhetőek bizonyos cégek és személyek, akik jogtalanul károsítanak meg anyagilag valakit annak reményében, hogy pénzét tudta nélkül elcsalják.

Vannak például kifejezetten olyan hamis weboldalak, amelyek az internetes vásárlókat használják ki. Az online bankkártyás vásárlásokhoz a bankkártya hátoldalán található háromjegyű CVV/CVC kód szükséges, aminek megadása olyan, mintha magát a PIN-kódodat adtad volna meg. Minden bankkártya használat alkalmával adatokat szolgáltatsz magadról, amik, ha rossz kézbe kerülnek, bizony elég nagy veszteséget okozhatnak. Ennek kivédését segíti elő az erős ügyfél-hitelesítés, amely során még plusz azonosítás után történik csak meg a fizetés. Ez többek között történhet például sms vagy internetbank applikáció segítségével is.

Nagyon sok szituációban használhatsz online felületet. Például egyenleglekérdezésnél, online vásárlásoknál. Mivel minden tranzakció előtt meg kell adnod a bankkártyád adatait, így nagyon könnyen beazonosíthatóvá válhatsz. Ha interneten vásárolsz, érdemes webkártyát igénybe venned, amire használat előtt tölthetsz fel pénzt. Óriási kockázat különféle weboldalon megadni a bankkártya adataidat, legyen szó bármilyen megbízható cégről. Ezeket az oldalakat is feltörhetik vagy a szolgáltató adatbázisához férhetnek hozzá.

Azok a bűncselekmények is a pénzügyi ragadozók témaköre alatt említhetők, amelyekben a bankkártyánkat ellopják, lemásolják vagy hamis eszközzel használják. Az ATM használata is veszélyforrás lehet. Rakhatnak oda egy kis kamerát, amellyel megtudják a kódodat, miközben egy másik szerkezet a kártyádat másolja le a tranzakció közben. Ha hibaüzenetet látsz az ATM képernyőjén vagy bármely részében szokatlan, oda nem illő tárgyat találsz vagy egyértelműen megrongálták a gépet, ne használd azt!

A bankok és a kártyatársaságok mindemellett egyfolytában figyelik a bankkártyás vásárlásokat. Ha valami furcsaságot észlelnek, rögtön közbelépnek. Ilyenkor a bank akár azonnal beavatkozhat, hogy már az első visszaélésgyanús tranzakciót letiltsa. Gyakran az első tranzakció után keresik meg az ügyfelet, hogy valóban ő használta-e a kártyát, és ha nem, akkor letiltják azt.

A bank sosem kér el e-mailben, telefonon, levélben, illetve bármilyen módon bankszámla, bankkártya adatokat és PIN-kódot. Ha bizonytalan vagy, inkább hívd fel a bankodat! Lehetőleg otthon, biztonságos, vírusirtóval ellátott számítógépet használj! Akárhogyan is keresnének meg, személyesen vagy telefonon, sose mondd el a PIN-kódodat, CVV/CVC kódodat, és ne add oda senkinek a kártyád, főleg ne téveszd szem elől!

Példa:

Szandra egyik nap azt vette észre a telefonjára érkező tranzakció jóváhagyását kérő értesítésekből, hogy éppen megpróbálják használni a bankkártyáját. Először nem értette, majd rájött, hogy valószínűleg egy korábbi online vásárlása alkalmával ellopták a bankkártya adatait. Így gyorsan le is tiltotta azt az internetbankján keresztül.

10. Befektetések

Fogalom meghatározás:

Befektetéssel tulajdonképpen – jellemzően hosszabb távon – valamilyen hasznot, vagy ha úgy tetszik, hozamot szeretnénk elérni a rendelkezésünkre álló pénz, vagyon felhasználásával. Befektetés lehet például egy tanfolyam, amelynek során a jövőben hasznosítható tudást szerzünk. Befektetéseink természetesen lehetnek pénzügyi termékek is.

A pénzügyi döntések előtt elengedhetetlen a tájékozódás, és az, hogy különböző szempontokat mérlegeljen a befektető. Ezen befektetési szempontok közé tartozik például a cél meghatározása. Mielőtt befektetésben gondolkodik valaki, érdemes tisztázni, hogy milyen céllal szeretné gyarapítani a pénzét. Ha megvannak a célok, érdemes lehet azon is elgondolkodni, hogy mekkora a befektetni kívánt összeg nagysága, azaz mekkora összeget tudunk nélkülözni és befektetni akár havi rendszerességgel vagy egyösszegben. Ezek után arról is döntést kell hozni, hogy milyen időtávban gondolkodik a befektető. Fontos azt is megjegyezni, hogy a befektetési időtávok tekintetében beszélhetünk rövid-, közép-, és hosszú távról. Rövid távú befektetésnek számít az 1 évnél rövidebb időre szóló befektetés. Középtávú befektetésnek az 1-5 éves, hosszú távú befektetésnek pedig az 5 évnél hosszabb időre szóló befektetéseket nevezzük.

Az időtáv mellett még két dologról kell döntést hozni, ez pedig nem más, mint a várható hozam és az ehhez kapcsolódó kockázat. A hozam a befektetésből származó elért eredmény, amely lehet nyereség vagy akár veszteség. A különböző befektetési formák különböző hozamokat is ígérnek, amik szoros összefüggésben vannak a kockázati szintekkel. A befektetések a várható kockázati szint szerint pedig lehetnek alacsony (pl. lekötött bankbetét), közepes (pl. ingatlan) és magas kockázatúak (pl. részvény). Ez azt jelenti, hogy a magas hozamhoz magas kockázat, míg az alacsony hozamhoz alacsony kockázat társul.

Ezen túl nem elhanyagolható a likviditás, vagyis a hozzáférhetőség sem, ami azt jelenti, hogy milyen gyorsan tudja a befektetett eszközét pénzzé tenni a befektető. Ez azért fontos, mert teljesen más befektetést kell választani, ha a cél hosszú távú, vagy ha pár éven belül aránylag magas hozamot szeretne elérni.

Példa:

Nóri szülei az évek alatt megtakarítottak egy kisebb összeget. Mivel jelenleg tudják ezt a pénzt nélkülözni, szétnéztek a pénzügyi termékek piacán. Arra voltak kíváncsiak, vajon milyen lehetőségek állnak rendelkezésükre ahhoz, hogy növelni tudják a pénzüket. Nagy kockázatot nem akarnak vállalni, azonban mindenképpen szeretnék megtakarításaikat gyarapítani. Az összeget végül bankban, lekötött betét formájában helyezték el. A bank azért, hogy a lekötés ideje alatt használhassa a pénzt, betéti kamatot fizet majd Nóri szüleinek. Ez lesz a család megtakarításainak hozama.

11. Kamat

Fogalom meghatározás:

Hitel esetében az adott hitelintézet pénzösszeget nyújt a pénz szűkében lévő ügyfél számára, aki írásban ígéretet tesz a hitelezőnek, hogy nemcsak az adott összeget, hanem a kamatot is visszafizeti a hitelezőnek a futamidő végéig. Fontos, hogy a hitelező kamatot számol fel a hitelért cserébe, ez a hitelkamat. Jelzáloghitelek esetében hitelkamatozás szempontjából két nagy típust különböztethetünk meg. Lehet fix, valamint változó kamatozású az adott hitel. Fix kamatozáson annyit értünk, hogy a kamat az adott kamatperióduson belül változatlan marad. A kamatperiódus azt az időszakot jelenti, ami alatt nem változik egy hitel kamata. Ebből kifolyólag, ha változó kamatozásról beszélünk, akkor a kamat mértéke a futamidő alatt - vagyis amennyi idő alatt vissza kell fizetni a teljes hitelt - változhat, például az árfolyamváltozás, vagy banki költségek változása miatt. Befektetések esetén pedig az ügyfél azt a pénzt, amelyet lekötni kíván, a bank kezelésébe adja, hogy azt a bank befektethesse (pl. hitelként kiadja). Ebben az esetben szintén meghatározásra kerül a kamat mértéke, ugyanúgy, ahogy a hitelek esetében is. Ekkor a bank vállalja, hogy nemcsak megőrzi az ügyfél pénzét, de a futamidő lejáratát követően, a kamat szerinti hozammal együtt vissza is fizeti azt. Tehát itt a hitelintézet fizeti a kamatot az ügyfélnek, amelyet betéti kamatnak nevezünk. Fontos, hogy a betétszámlán lévő pénzt nem szükséges előre meghatározott időre lekötni. Ebben az esetben az látra szólóan fog kamatozni - a kamatot a számla záróegyenlege alapján számítja ki a hitelintézet - és mivel nincs lekötve, bármikor hozzáférhetünk. Ugyanakkor éppen ezért ez általában alacsonyabb kamatozást fog jelenteni, mint ha előre meghatározott módon lekötjük például 3 vagy 6 hónapra.

Példa:

Bianka régi vágya volt, hogy beindítsa vállalkozását, ami egy szépségszalon volt, ezért régóta félretett egy meghatározott összeget a vállalkozására, amelyet le is kötött a bankban annak érdekében, hogy az kamatozzon. Biankának a saját tőkéjén felül némi hitelre is szüksége volt, amit 5 éves futamidőre vett fel fix kamatozással. Öt év elteltével Bianka vállalkozása jól működő vállalkozássá futott be és közben a hitelét is visszafizette, a hitel után fizetendő kamat összegével együttesen. Bianka nagyon örült, hogy sikerült némi hitel segítségével megvalósítani régi álmát.

12. Infláció

Fogalom meghatározás:

A hétköznapokban, ha inflációról van szó, akkor azt leginkább a pénz romlásának szoktuk nevezni. Általában azt, hogy hogyan alakul az infláció, az árak emelkedésével tudjuk leginkább nyomon követni. Ugyanis inflációról akkor beszélünk, ha nem csak egy-egy termék ára emelkedik, hanem az áruk vagy szolgáltatások többségéért többet kell fizetnünk. Azaz az árszínvonal folyamatosan és tartósan emelkedik, a pénz értéke pedig csökken. Az infláció mérése esetén valamennyi terméket és szolgáltatást figyelembe veszik, amelyek leginkább jellemzőek a háztartások fogyasztási szokásaira, adott esetben a magyar háztartások fogyasztási szokásaira. Ehhez kapcsolódóan az árváltozás mérése egy reprezentatív fogyasztói termékkosár alapján történik, amelyet hónapról hónapra figyelemmel kísérnek.

Az infláció mértéke százalékos formában kerül meghatározásra. Abban az esetben pedig, ha az infláció mértéke olyan magas, hogy az már meghaladja többnyire az ötven százalékot, akkor úgynevezett hiperinflációról beszélünk. Magyarországon volt már példa arra, hogy hiperinfláció lépett fel, de több más országban is előfordult már. Az infláció mellett érdemes megemlíteni a deflációt is, amely nem más, mint az infláció ellentéte. Defláció esetén a termékek és szolgáltatások ára, tehát az árszínvonal folyamatosan és tartósan nem emelkedik, hanem pont ellenkezőleg, csökken. A defláció hatással van a gazdaság növekedésére, amely ekkor lelassul. Az infláció és a defláció mellett beszélhetünk még stagflációról is. Stagfláció esetén egy magasabb infláció jellemző, amely során a gazdaság stagnál, lassan növekszik, vagy éppen hanyatlik, ugyanakkor ez még egy magas munkanélküliséget is hordoz magában.

Példa:

Anna tavaly 1000 Ft-ból meg tudott venni 5 táblát a kedvenc csokijából. Idén azonban ugyanabból a csokiból már csak 4 táblát futott ki a pénze, mert a boltokban minden tartósan drágább lett.

13. Gazdasági körforgás

Fogalom meghatározás:

A gazdaság szereplői közé soroljuk a háztartásokat, az államot és a vállalkozásokat. Mindezek mellett pedig jelentős szerepük van a bankoknak is, amik biztosítják a pénz áramlását a szereplők között, tehát azt mondhatjuk, hogy a rendszer motorját képezik. A gazdaságunkat ezek a szereplők működtetik, azonban mindegyiküket különböző célok vezérlik feladatuk ellátásában. A gazdasági körforgás pedig nem más, mint ezen gazdasági szereplők egymáshoz való viszonya, valamint a köztük zajló pénzforgalom rendszere.

A háztartások a gazdasági körforgásban megjelennek egyrészt fogyasztóként, hiszen a vállalkozások által megtermelt javakat ők fogyasztják el. Másrészt ők adják az egyik termelési tényezőt, a munkaerőt is. Vagyis a háztartások tagjai dolgoznak a vállalkozásoknál vagy az államnál, amiért fizetést kapnak, amelyből fenntartják magukat, illetve ebből fogyasztanak és adóznak is.

A vállalkozások legfőbb célja a profitszerzés. Ennek érdekében termelnek, szolgáltatnak, és fogyasztói szükségleteket elégítenek ki. A vállalkozások az elért profitból a dolgozóiknak munkabért, az államnak pedig adót fizetnek.

Az állam fő feladata, hogy gondoskodjon az állampolgárairól, illetve képviselje az állampolgárok érdekeit és nemzetközi viszonylatokban az országot is. Az állam emellett felel a belső rend fenntartásáért, valamint biztosítja az emberek védelmét is. Törvények segítségével irányítja a gazdaság működését, intézi „közös ügyeinket” (pl. honvédelem, egészségügy, oktatás stb.), az adókból fizeti a szociális juttatásokat (pl. nyugdíj, GYES stb.), valamint az állami alkalmazottak (pl. rendőr, tűzoltó, tanár stb.) munkabérét is. Továbbá az állam a vállalkozások számára állami megbízásokat is biztosít. Cserébe az állampolgárok, valamint a vállalkozások adót kötelesek fizetni az államnak. Fontos, hogy bármely szereplőről legyen is szó, a többiek nélkül nem képesek tevékenységüket folytatni, tehát a gazdaság működéséhez mindhárom szereplő elengedhetetlen és bármelyik szereplő kiesésével nem működne a gazdasági körforgás.

Példa:

A Takács család új lakásba költözött. Maradt még megtakarított pénzük, amelynek egy részét befektetik a bankba, a maradékot pedig elköltik egy bútorüzletben. Az üzlet a boltban lévő árukészlet felét a banktól kapott hitelből vásárolja meg. Ezt kamatostul fogja visszafizetni a bank számára. A Takács család a bankbetétük lejárata után hozzájut a befektetett pénzhez, amiből újabb szükséges dolgokat vásárolhatnak. A bútorüzlet a nyeresége után adót fizet az államnak.

14. Vállalkozás

Fogalom meghatározás:

A vállalkozások azok a gazdasági szereplők, akik termékeket állítanak elő és szolgáltatásokat nyújtanak, ezáltal fogyasztói igényeket elégítenek ki. Szerepet töltenek be a munkahelyteremtésben, a termelésben és a gazdasági fejlődésben. Alapításuk során a legtöbb esetben szükség van egy jogi képviselő közreműködésére, aki lehet ügyvéd vagy közjegyző.

A cégalapítás számos feladatot is felölel és amikor létrehozzák azt, akkor több adat megadása is szükséges. Ilyen például a cégnév, a vállalkozási forma stb.

A vállalkozás alapításánál többféle vállalkozási forma közül lehet választani.

• Többek között az egyik opció az egyéni vállalkozás. Az egyéni vállalkozó tevékenységéért teljes vagyonával korlátlanul felel. Az egyéni vállalkozó alapíthat egyéni céget, amelynek működése annyiban tér el az egyéni vállalkozói tevékenységtől, hogy a tulajdonos már nem a saját neve alatt, hanem egy választott cégnév alatt folytat üzletszerű gazdasági tevékenységet.
• Egy másik vállalkozási forma a betéti társaság (Bt.), amely minimum 2 fővel jöhet létre, akik közül az egyik beltag, míg a másik kültag. A károkért a beltag teljes vagyonával, míg a kültag csak a vagyoni betétje erejéig felelős.
• A korlátolt felelősségű társaság (Kft.) esetén 3 millió forintos tőkeelőírási kötelezettség van, aminek nem kell feltétlenül pénznek lennie, lehet azzal egyenértékű dolog is, például gépjármű vagy ingatlan. Tagjainak felelőssége korlátozott, vagyis nem teljes vagyonukkal felelnek.
• A részvénytársaság egy tőkeegyesítő társaság, amely zártkörűen és nyilvánosan (Zrt./Nyrt.) is működtethető, de alapítása csak zártkörű formában lehetséges, a működési forma megváltoztatásával válhat nyilvánossá. A részvénytársaságnak rendelkeznie kell egy bizonyos, a törvényben meghatározott mértékű alaptőkével, amely valójában az összes részvény névértékének összege. Az alaptőke 5-20 millió forint attól függően, hogy zártkörű vagy nyilvános a részvénytársaság.

Az alapítás mellett a vállalkozások számára kiemelten fontos, hogy készítsenek üzleti tervet, aminek a célja a vállalat saját és a befektetők, hitelezők reális tájékoztatása, kijelölve a vállalkozás útját az előkészületektől a célokig. Formája eltérő, de tartalmi elemei között lehetnek a következők: vezetői összefoglaló, általános bemutató, iparági trendek, pénzügyi fenntarthatóság elemzés.

A vállalkozásoknál a termékek, szolgáltatások előállítását a munkaerő végzi. A munkaerő a termelési tényezők egyike, amely magába foglal minden olyan emberi képességet, amely a javak előállításában, feldolgozásában felhasználható.

Példa:

Egy közeli kisváros szélén 25 éve működik egy kamionalkatrészeket gyártó vállalat. A kisváros és az annak környezetében élő családok nagy százaléka tölt be pozíciót ebben a gyárban. A vállalkozás évente magas profitot termel, amely hatással van a környék gazdasági fejlettségére is.

15. Fenntarthatóság

Fogalom meghatározás:

Ha egy család több pénzt költ el egy hónapban, mint amennyi a bevétele, az pénzügyi szempontból hosszú távon nem fenntartható. Ha egy országban nagyobb a halálozás és az elköltözések száma, mint a születések száma, akkor ez társadalmi és gazdasági szempontból is komoly változásokhoz vezethet.

Fenntarthatóság alatt mindazokat a társadalmi, gazdasági, környezetvédelmi folyamatokat értjük, amelyek a jövő generáció számára élhetőbb környezetet biztosítanak. A közös cél, hogy a jelen kor szükségleteit úgy elégítsük ki, hogy a jövő generációja is ki tudja majd elégíteni a saját szükségleteit. A hosszú távú fenntarthatóság célja, hogy a gazdasági folyamat minden szintjén figyelembe vegyék ezeket a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontokat. Fenn kell tartani az egyensúlyt a ma élő és a jövőbeni nemzedékek között. Javasolt úgy fogyasztani, hogy a fogyasztást pótolni lehessen. Fontos feladat megőrizni a természet által nyújtott erőforrásokat, nem szennyezni a környezetünket, a fogyasztás, a felhasználás és újrahasznosítás témakörét átgondoltan kezelni. Vagyis a hosszú távú fenntarthatóság célja, hogy a gazdasági folyamat minden szintjén figyelembe vegyék ezeket a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontokat.

2015-ben az ENSZ olyan fenntarthatósági célkitűzéseket tűzött ki, mint a szegénység elleni küzdelem, megfelelő egészségi állapot és jólét, minőségi oktatás, nemek egyenlősége, tiszta víz és higiéniai szolgáltatások, elérhető, tiszta energia, munkahelyteremtés és gazdasági növekedés, felelős fogyasztás és termelés, klímaváltozás elleni küzdelem, és a béke fenntartása. Ezek az együtt megfogalmazott célok segítik a közös felelősségvállalást, azaz felismerték, hogy az országok összehangolt munkájára van szükség ahhoz, hogy ezekkel a kihívásokkal sikeresen megbirkózhasson a világ.

Példa:

A Kovács család egy nagyobb város külvárosi részén él. Reggelente autóval utaznak be a városközpontba. Édesanya korábban indul munkahelyére az egyik autóval, majd fél órával később az édesapa is elindul dolgozni a másik autóval, miközben gyermekét, Bálintot is kiteszi az iskolánál. A fenntarthatóság jegyében azonban az a családi elhatározás született, hogy mindannyian kerékpárral járnak be a munkahelyeikre és az iskolába, valamint esős időjárás esetén a helyi járatos buszközlekedést használják a jövőben.

16. Öngondoskodás

Fogalom meghatározás:

A sikeres jövő elérésének alappillére a pénzügyi tudatosság és a hosszú távon való gondolkodás képessége. Az öngondoskodás idős korunk anyagi biztonságának megteremtését, a jövőnk tervezését foglalja magában.

A nyugdíjcélú megtakarítások gyűjtését, a megtervezett öngondoskodást célszerű minél hamarabb elkezdeni. Különböző lehetőségeink vannak erre. Pénzünket gyűjtögethetjük malacperselyben, folyószámlán, nemesfémekbe is fektethetjük, de vannak kifejezetten nyugdíjcélra létrehozott megtakarítási formák is.

A nyugdíjbiztosítás többek között a pénzügyi tervezés egyik fontos eszköze. Ez egy olyan speciális életbiztosítás, amely rendszeres befizetésekkel nemcsak a nyugdíjas évek nyugalmát, hanem a biztosítási védelmet is garantálja.

Széles körben elterjedt megtakarítási forma még az önkéntes nyugdíjpénztár. Legnagyobb előnye, hogy a befizetett összeg automatikusan befektetésre kerül. Ezek a befektetések általában kockázati szintekkel rendelkező csoportokra osztottak, így mindenki saját kockázatvállalási hajlandósága szerint dönthet.

Fontos, hogy ezeket a megtakarításokat kézhezvételük után arra költjük, amire szeretnénk. Mindenkinek maga számára kell megtalálnia az élethelyzetéhez és az igényeihez leginkább illeszkedő megoldást, azaz pénzügyileg tudatos döntést kell hoznia.

Példa:

Ági szülei azt hallották, hogy bizonytalan a jövőbeli nyugdíjuk mértéke, ezért már most elkezdenek erre a célra is takarékoskodni. Minden hónapban 10 000 Ft-ot különítenek el nyugdíjukra. Ezzel tudatosan tervezhetik jövőjüket.